Táplálkozási tanácsok közérthetően, testsúly, fogyás, életmód, receptek.

Egyél rendesen!

A "ZSÍRÉGETÉSRŐL" EGYSZERŰEN

Mintha egy e-könyvet olvasnál 1/4

2019. október 25. - P. Szabó István

swiss-8563_web.jpg

/ Fotó: Én, Modell: SwissLove - Miami, 2014. /

MINTHA EGY E-KÖNYVET OLVASNÁL SOROZAT 1-4:

Legjobb, ha ezt a négy posztot egymás után, az alábbi sorrendben olvasod.

1. A "ZSÍRÉGETÉSRŐL" EGYSZERŰEN

2. A NAPI ÖTSZÖRI ÉTKEZÉS HAMIS MÍTOSZA

3. AZ ÉHSÉG MŰKÖDÉSE

4. ÉTKEZÉSEK SZÁMA VS. INZULINTERHELÉS

...

Kérlek, engedd meg, hogy mielőtt még telitenyérrel belecsapnék a lecsóba, elmondjam, hogy amiről mi most éppen dumcsizni fogunk - mármint az anyagcsere folyamata - valójában olyannyira bonyolult, hogy orvosi-, meg biológiai szakkönyvekben hiába magyarázzák oldalak százain keresztül a mindenféle egymásra épülő, sejtszíntű lánc-, meg keresztreakciókat, még akkor sem biztos, hogy sikerül minden réteget lefejteniük, és minden "eseményt" leírniuk. Arról nem is beszélve, hogy vagy az egész folyamatról, vagy egyes részfolyamatokról olyan aktívan zajlik a szakmai vita, és annyira nincs konszenzus, és a szakértők is olyannyira különféle táborokra osztódva kreálnak koncepciókat, amelyeket aztán ugyanúgy próbálnak megvédeni és bizonyítani, mint ahogyan azt a folyton ide-oda pattogó táplálkozástudománytól már megszoktuk, hogy ihaj. És ezek az elméletek aztán vagy megdőlnek, vagy nem, vagy találnak egy új hormont (Például a zsírszövet új endokrin funkciója és a leptin felfedezése 1994-ben újrarendezett mindent, és bár ennek már több, mint 25 éve, a leptin-kutatás még mindig gyerekcipőben jár.) vagy összefüggést, vagy működést, és újraírják az egészet, vagy nem, de amire most ki szeretnék lyukadni az az, hogy ha ebben az egész posztban felvázoltakat semmi másra nem használod, mint arra, hogy fejben valahogy elképzeled, mi történhet benned miközben eszel, vagy mondjuk mozogsz, akkor esküszöm, hogy hatékonyabban fogsz működni, ha más nem legalább fejben, mert  lesz mibe kapaszkodnod.

Ezen koncepció ellenzői - akik amúgy leginkább és nagy magabiztosságal meg lelkesedéssel, kizárólag csak “ellenezni” szokták a dolgot, de új, vagy jobb koncepcióval még nem álltak elő - azt mondják, hogy az anyagcserét elsősorban az agy irányítja, ami számomra ismételten egy megerősítés azzal kapcsolatban, hogy simán lehet, és akár el is tudom fogadni, hogy ha fejben van egy határozott elképzelésed arról, hogy mi történik a testedben, akkor ott tényleg az is fog történni.

A vizualizációnak ezen erejét láthattuk már egy csomó helyen sportsikerektől kezdve, egészen a rákból való önkigyógyításig, úgyhogy a magam részéről rendben is vagyok. Arról nem is beszélve, hogy a koncepció sikerét nap, mint nap látom, és tapasztalom, és hidd el, én is erre használom leginkább!

Nem tudhatom, hiszen nem vagyok kutatóorvos, vagy biológus, sőt még fehér köpenyem sincs, és talán sose lesz egyetlen Nobel sem a polcomon, ami viszont biztos, hogy amióta magam is ezen koncepción keresztül vizualizálom a "zsírégetést", azóta áttörést értem el saját fejlődésemben, szóval...  

...ahhoz, hogy érthetően tudjunk a testzsír problematikájáról társalogni, először el kell fogadnod valamit!:

Elsősorban annak köszönhetjük fajunk fennmaradását, hogy az őseink teste képes volt a táplálékon keresztül felvett energiát, zsír formájában elraktározni későbbre. Vagyis elképzelhetetlenül sokszor pont az a fránya testzsír mentette meg az életüket, amitől ma amúgy minden erőnkkel próbálnánk megszabadulni.

Sajnos az az igazság, hogy a testzsírunk az egyik legjobb dolog, ami valaha is történhetett velünk, és hálásnak kéne lennünk azért, hogy mi mind azon szerencsés, hatékonyan zsírraktározó ősemberek leszármazottai lehetünk, akiknek éppen a hatékony zsírraktározási képességük által sikerült túlélniük a hosszú, zord teleket, meg az élelemhiányos időszakokat, és akik így végül, mint a legjobb, legerősebb, legéletképesebb mutánsok, győzedelmeskedhettek a nagy evolúciós valóság-showban.

Tudom, hogy ennek Te most nem örülsz annyira, de gondolj arra, hogy ha ez nem így lenne, akkor ma nemhogy nem lenne minek nem örülnöd, hanem Te sem lennél, és Hamlet óta tudjuk, hogy az élet ugyan nem könnyű, de azért még mindig jobb “lenni, mint nem lenni.”

Fontosnak tartom kihangsúlyozni a tényt, hogy amikor kalóriákról beszélünk, akkor tulajdonképpen “energiáról” beszélünk, mert ha megérted, hogy a tápanyag, amit beviszel a szervezetedbe, elsősorban tényleg nem más, mint “energia”, méghozzá ugyanolyan “energia”, mint amit a bőröd alatt felgyűlt zsír is tárolni képes, akkor azt is meg fogod érteni, hogy ha fogyni szeretnél, akkor nincs más dolgod, mint rávenni a szervezetedet arra, hogy ezt az “energiát” elhasználja.”

Előre szolok, hogy mivel elkerülhetetlen, hogy bonyolult anyagcserével kapcsolatos fogalmakat és történéseket beszéljünk át, nem fogok érthetetlen bioszos idegenszavakat használni, és teszem ezt éppen pont a könnyebb érthetőség kedvéért, úgyhogy ha a következő oldalakon azt mondom, hogy “cukor”, akkor elég ha én tudom, hogy éppen a “glükózról”, vagy a “glikogénről“ beszélek, de neked nem kell tudnod, mert a lényegen nem változtat, és számomra fontosabb, hogy Te megértsd a koncepciót, minthogy én az “orvosi-kifejezéses” tudományommal vagánykodjak.

Ugyanez vonatkozik arra is, ha azt mondom, hogy “zsír”, nem pedig olyasmiket, hogy “triglicerid”, “lipid” vagy “zsírsav”.

A harmadik dolog, amiről előre szólok az az, hogy megintcsak az egyszerűség kedvéért nem fogom behozni a képletbe a fehérjéket, hanem maradok a szervezet két elsődleges energiatárolási formájánál. 

Az energiaegyensúly elméletének egyik legsúlyosabb tévedése az, hogy úgy írja le az emberi test működését, mint egy egyszerű mosogatótálcát, amelybe beleöntesz egyvalamiféle egységnyi “kalóriát”, majd kihúzod a dugót, és kiengeded belőle ugyanazt az egyvalamiféle egyegységnyi “kalóriát”, és kész...

Ezzel szemben a valóság az, hogy a test kétféleképpen tárol és használ energiát, méghozzá vagy cukor vagy zsír formájában.

Amit pedig még nagyon fontos mindehhez hozzátennem, az az, hogy a test könnyebben jut energiához cukorból, mint zsírból, és mivel a testünk is, mint a természetben minden más, mindig a kisebb ellenállást keresi, így számára a cukor az elsőszámú, egyben a legkényelmesebb energiaforrás, és csak azután jöhet a zsír.

Ez a két energiaforrás, két, egymástól jól elkülönített tárolót is feltételez, mint ahogyan például egy hibrid autónál sincs egybe ömlesztve az akkumulátor meg a benzin, a test is külön tárolja a cukrokat, és külön a zsírokat, és természetesen a felhasználásukat sem ad-hoc jelleggel dönti el, hanem mint már mondtam, a kisebb ellenállás irányában.

Úgyhogy sajnos nem az van, hogy amikor Te kitalálod, hogy bemész mondjuk egy zsírégető órára, akkor a tested azt “megérzi”, és mivel tökre jófej, a kedvedért abban az órában hozzá se nyúl a cukorhoz, hanem csakis zsírból használ energiát, hanem őt mindössze két dolog érdekli; (1.) Hogy neked mennyi energiára van éppen szükséged, és (2.) hogy ő azt hogyan tudja abban a pillanatban a lehető legegyszerűbb módon a rendelkezésedre bocsátani.

indianthefilm_feliratnelkul.jpg

Képzelj el mondjuk egy kellemes erdei házikót, amelyben van egy tök szép kis, folyton pislákoló kandalló (energiaszükséglet)!

A kandalló mellett van egy kis dobozka (máj), amelyben ott sorakoznak a felaprított fadarabok (cukor), neked pedig semmi más dolgod nincs, mint vigyázni a tűzre (inzulin).

Ott üldögélsz a kandalló mellett a kedvenc hintaszékedben és olvasgatsz, vagy zenét hallgatsz, vagy tévét nézel, és közben fél szemmel figyeled a tüzet, és mindig pakolsz rá tüzelőt a kis dobozkából, amikor úgy érzed, hogy szükséges.

Néha meleg van kint, néha meg hideg, úgyhogy néha kicsit több tüzelőt teszel (mozogsz), néha kicsit kevesebbet (nyugalomban vagy).

Ja, és van egy favágó barátod, aki nagyon szeret téged, és naponta ötször - minden kajaszünetben - bekopogtat hozzád némi friss tüzelővel (étkezések), amit Te mindig szépen megköszönsz, beviszel a szobácskádba, és belepakolsz a kandalló melletti dobozkába.

Vagyis csak szeretnél bepakolni, mert a favágó barátod általában több tüzifát hoz, mint amennyi a dobozkába belefér (többlet).

De mivel nem akarod megsérteni a barátodat azzal, hogy nem fogadod el a fát, így azt a tüzelőt, ami már nem fér a dobozkába (zsír) kiviszed, és leteszed a kert végében a kerítés tövébe (zsírraktárak), amit persze kifejezetten nem szeretsz csinálni, mert a kert vége messze van, főleg amikor vagy túl meleg van odakint, vagy túl hideg, szóval amikor csak teheted, elkerülöd ezt a plusz melót.

Valljuk be, nem vagy éppen szorgalmas!

Akkor érzed magad a legjobban, amikor ki se kell szállnod a hintaszékedből, csak simán lenyúlni, kivenni a dobozkából egy darabka fát, és bedobni azt a tűzbe, ha éppen szükséges (kisebb ellenállás).

A napok telnek, a barátod csak hozza, csak hozza a fát naponta ötször, te meg hiába dobálod a tüzelőt a dobozkából a kandallóba, az sose ürül olyan tempóban, hogy ne kelljen folyton kimenned a hidegre, és lepakolni a fölösleget a kerítés tövébe. És bár hiába nagy a telek, már annyira tele van pakolva a kert vége a sok fölös tüzelővel, hogy kezded egyre rosszabbul érezni magad otthon (elhízás), úgyhogy elhatározod, hogy szólsz a barátodnak, hogy ne hozzon olyan sok tüzelőt.

És ez így is történik.

Kicsit besértődik ugyan, de attól a naptól kezdve csak háromszor jön - reggel, délben, meg este - aminek te nagyon örülsz, mert nem kell többé kimenned a kertbe. Mindig pont annyi tüzelőt kapsz, amennyit kábé el is dobálsz a kis dobozkából.

Csak az a gáz, hogy ettől még mindig ott áll, meg rohad a sok többi fölösleges tűzifa kint a kerítés mellett (Kisebb kalóriabevitel, vagy akár több mozgás mellett sem történik zsírból fogyás - stagnálás).

Próbálod eljátszani magadnak, hogy nem zavar a rothadó fa, de amikor már kezd szaga lenni, akkor nem kamuzhatsz tovább, úgyhogy a legnagyobb bocsánatkérések közepette ismét szólsz a favágó barátodnak, hogy annak örülnél a legjobban, ha naponta csak egyszer, vagy maximum kétszer jönne (deficit), és bár szerette, hogy minden egyes nap ötször is találkozhatott veled, belemegy a dologba.

Sajnos ebből meg az lesz, hogy most egy ideig Te sem lustálkodhatsz tovább.

Amikor a kandalló melletti dobozkából elfogy a fa - de csakis akkor(!) - kénytelen vagy kimenni, és behozni valamennyit a kertből, de nem bánod, mert örülsz neki, hogy szép lassan kezd fogyni a fölösleg.

Persze a kinti fa vizes, úgyhogy nem dobhatod rögtön a tűzre, hanem szárítgatnod kell egy kicsit a dobozkában, mielőtt felhasználnád, és az így megy egészen addig, amíg egy szép napon nem találsz már több rothadó fölösleget a kertben, ami azért is dupla öröm, mert végre boldogan szólhatsz a barátodnak, hogy mostantól megint jöhet naponta háromszor…

Csak a miheztartás végett, meg hogy nehogy azt gondold, hogy hirtelen átmentem mesemondóba, az iménti kis történet, bármennyire is szép amúgy, messze sem a barátságról szólt, hanem a “zsírégetés” folyamatát írta le, méghozzá felhívva a figyelmedet arra, hogy az energiaegyensúly egyszerű elvével ellentétben a dolog nem csak annyi, hogy bemegy a kalória (cukor+zsír), aztán meg ugyanolyan arányban kijön (cukor+zsír), hanem annak, hogy mi, mikor “megy ki”, megvan a maga sorrendje, és ez az egyik leglényegesebb információ, amit a “zsírégetéssel” kapcsolatban meg kell, hogy érts:

Addig, amíg a szervezeted a hintaszékből simán eléri a “cukrot”, nem fog kimenni a hideg kert végébe “zsírért”.

ch_f_pr_fasting.png

És téves-, vagy helyes koncepció ide, vagy oda, bizonyos kvázi erős, és kvázi tudományos  tényeket azért talán nyugodtan kijelenthetünk:

  1. Ha eszel, az inzulinszinted megemelkedik, márpedig az inzulin többek közt egy zsírraktározó hormon, ami azt jelenti, hogy ameddig az inzulin aktív, addig nem történik, mert nem is történhet zsírból fogyás, még akkor sem, ha éppen mozogsz.
  2. Inzulin jelenlétében tehát a szükséges energiát elsősorban a májban lévő cukrok fogják neked szolgáltatni, hiszen a zsírraktárak "zárva vannak", a kulcs meg ott lóg az inzulin nyakában.
  3. Amint a májból elfogy a cukor, és nem jön helyette utánpótlás, az inzulinszint leesik...
  4. ...ami zöld jelzést ad az inzulinnal ellentétes munkát végző hormonnak - a glukagonnak - arra, hogy, lenyúlja a kulcsot, és az inzulin által blokkolt zsírraktárakat "megnyissa".

Ezért például ha Te zsírból szeretnél fogyni, de az edzésed elején lazán betolsz két-három szőlőcukrot, akkor azon pillanatban amint a cukorkák felszívódnak az emésztőrendszeredben - márpedig a szőlőcukornál semmi sem szívódik fel gyorsabban - már hanyag eleganciával meg is torpedóztad az edzésed alatti “zsírégetésedet”, mivel könnyen felhasználható utánpótlást biztosítottál a szervezetednek ahhoz, hogy neki ne kelljen felkelnie a karosszékéből, és kimennie a kertbe a nedves fáért.

A szőlőcukor ugyanis rögtön megy a kis dobozkába a kandalló mellett, a testednek pedig ha szüksége lesz még energiára a “zsírégető” edzésedhez, akkor csak lenyúl érte, és rádobja a tűzre.

És miközben Te abban a hitben izzadsz boldogan az órán, mint egy igásló, hogy éppen rettenet módon, meg tök hatékonyan “ég a testzsírod”, a “testzsírod” valójában totál érintetlenül rothad tovább kint a kerítés tövében…

Magukról az “energiaegyensúly” szerint "ugyanolyan kalóriákról” pedig a félreértések elkerülése végett mégegyszer és utoljára röviden csak annyit, hogy még ugyanazon kalóriamennyiség is egészen máshogyan fog hatni rád, például ha:

  • menstruálsz, vagy nem
  • terhes vagy, vagy nem
  • idősebb vagy, lassabb az anyagcseréd, alacsonyabb a tesztoszteronszinted, vagy nem
  • a pajzsmirigyed alul-, vagy túlműködik
  • edzés előtt, vagy edzés után viszed be
  • a déli órákban, vagy éjszaka viszed be
  • éppen kialvatlan vagy, vagy nem
  • stresszes vagy, vagy nem
  • genetikailag hajlamosabb vagy a hízásra, vagy nem…

…és sorolhatnám a végtelenségig, mert hiába ugyanaz a kalóriamennyiség, ha más a hormonális környezet, más eredményt fog hozni a kettő összessége…

Peace.

OLVASS TOVÁBB: NEKED SINCS PÉNZED ALASZKAI VADLAZACRA?

 

online_ta_pla_lkoza_s_terveze_s_napi_konzulta_cio.png

A bejegyzés trackback címe:

https://egyelrendesen.blog.hu/api/trackback/id/tr2215262858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.